Típusok / extragonadal-csíra-sejt / beteg / extragonadal-kezelés-pdq

Extragonadalis csírasejt-daganatok kezelési változata

Általános információk az extragonadalis csírasejt daganatokról

FŐBB PONTOK

• Az extragonadalis csírasejtdaganatok fejlődő spermiumokból vagy petesejtekből alakulnak ki, amelyek az ivarmirigyekből a test más részeibe utaznak.

• Az életkor és a nem befolyásolhatja az extragonadalis csírasejtdaganatok kockázatát.

• Az extragonadalis csírasejtdaganatok jelei és tünetei közé tartoznak a légzési problémák és a mellkasi fájdalom.

• Képalkotást és vérvizsgálatokat alkalmaznak az extragonadalis csírasejtdaganatok kimutatására (megkeresésére) és diagnosztizálására.

• Bizonyos tényezők befolyásolják a prognózist (a gyógyulás esélyét) és a kezelési lehetőségeket.

Az extragonadalis csírasejtdaganatok fejlődő spermiumokból vagy petesejtekből alakulnak ki, amelyek az ivarmirigyekből a test más részeibe utaznak.

Az "extragonadal" az ivarmirigyeken (nemi szerveken) kívül eső részt jelenti. Amikor a sejtek, amelyek spermát képeznek a herékben, vagy a petefészkekben található petesejtek, a test más részeibe utaznak, extragonadalis csírasejtdaganatokká növekedhetnek. Ezek a daganatok növekedni kezdhetnek a test bármely pontján, de általában olyan szervekben kezdődnek, mint az agy tobozmirigye, a mediastinumban (a tüdő közötti terület) vagy a retroperitoneumban (a has hátsó fala).

Az extragonadalis csírasejtdaganatok a nem ivarmirigyeken kívüli testrészekben (herék vagy petefészkek) képződnek. Ez magában foglalja az agy tobozmirigyét, a mediastinumot (a tüdő közötti terület) és a retroperitoneumot (a has hátsó fala).

Az extragonadalis csírasejtdaganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak). A jóindulatú extragonadalis csírasejtdaganatokat jóindulatú teratomáknak nevezzük. Ezek gyakoribbak, mint a rosszindulatú extragonadalis csírasejtdaganatok, és gyakran nagyon nagyok.

A rosszindulatú extragonadalis csírasejt-daganatok két típusra oszthatók: nonseminoma és seminoma. A nonszeminómák általában gyorsabban növekednek és terjednek, mint a szeminómák. Általában nagyok, és tüneteket okoznak. Kezelés nélkül a rosszindulatú extragonadalis csírasejtdaganatok átterjedhetnek a tüdőbe, a nyirokcsomókba, a csontokba, a májba vagy a test más részeibe.

A petefészekben és a herékben található csírasejt-daganatokról a következő -összefoglalók találhatók:

• Petefészek-csírasejt-daganatok kezelése

• A hererák kezelése

Az életkor és a nem befolyásolhatja az extragonadalis csírasejtdaganatok kockázatát. Bármit, ami növeli az esélyt a betegségre, kockázati tényezőnek nevezik. A kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy rákot kap; kockázati tényezők hiánya nem jelenti azt, hogy nem fog rákot kapni. Beszéljen orvosával, ha úgy gondolja, hogy veszélyben lehet. A rosszindulatú extragonadalis csírasejtdaganatok kockázati tényezői a következők:

• Férfi lévén.

• 20 éves vagy annál idősebb.

• Klinefelter-szindróma.

Az extragonadalis csírasejtdaganatok jelei és tünetei közé tartoznak a légzési problémák és a mellkasi fájdalom.

A rosszindulatú extragonadalis csírasejtdaganatok a közeli területekre növekedve jeleket és tüneteket okozhatnak. Más állapotok ugyanazokat a jeleket és tüneteket okozhatják. Forduljon orvosához, ha az alábbiak bármelyike ​​fennáll:

• Mellkasi fájdalom.

• Légzési gondok.

• Köhögés.

• Láz.

• Fejfájás.

• A bél szokásainak változása.

• Nagyon fáradtnak érzi magát.

• Baj járás.

• Probléma a szemek látásában vagy mozgatásában.

Képalkotást és vérvizsgálatokat alkalmaznak az extragonadalis csírasejtdaganatok kimutatására (megkeresésére) és diagnosztizálására.

A következő tesztek és eljárások alkalmazhatók:

• Fizikai vizsga és előzmények: A test vizsgálata az egészség általános jeleinek ellenőrzésére, beleértve a betegség jeleinek, például a csomók vagy bármi más szokatlannak tűnő tüneteinek ellenőrzését. A heréket ellenőrizni lehet csomók, duzzanat vagy fájdalom szempontjából. A beteg egészségi szokásainak, valamint a korábbi betegségeknek és kezeléseknek a kórtörténetét is felveszik.

• Mellkas röntgen: A mellkason található szervek és csontok röntgenfelvétele. A röntgen egy olyan sugárfajta, amely átmehet a testen és a filmre, képet készítve a test belsejében lévő területekről.

• Szérumdaganat-teszt: Olyan eljárás, amelynek során vérmintát vizsgálnak a testben lévő szervek, szövetek vagy tumorsejtek által a vérbe leadott egyes anyagok mennyiségének mérésére. Bizonyos anyagok a rák bizonyos típusaihoz kapcsolódnak, ha a vér megnövekedett szintjében találhatók meg. Ezeket tumormarkereknek nevezzük. Az extragonadalis csírasejt-daganat kimutatására a következő három tumormarkert használjuk:

• Alfa-fetoprotein (AFP).

• Béta-humán koriongonadotropin (β-hCG).

• Laktát-dehidrogenáz (LDH).

A tumormarkerek vérszintje segít meghatározni, hogy a daganat szeminóma vagy nem szeminéma.

• CT-vizsgálat (CAT-vizsgálat): Olyan eljárás, amely részletes képsorozatot készít a test belsejében lévő területekről, különböző szögekből készítve. A képeket röntgengéphez kapcsolt számítógép készíti. Színezéket lehet beadni egy vénába vagy lenyelni, hogy a szervek vagy szövetek tisztábban jelenjenek meg. Ezt az eljárást számítógépes tomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik.

Néha CT-vizsgálatot és PET-vizsgálatot végeznek egyszerre. A PET vizsgálat a rosszindulatú daganatos sejtek testben történő megtalálására szolgáló eljárás. Kis mennyiségű radioaktív glükózt (cukrot) injektálnak a vénába. A PET szkenner a test körül forog, és képet készít arról, hogy hol használnak glükózt a testben. A rosszindulatú daganatos sejtek világosabbak a képen, mert aktívabbak és több glükózt vesznek fel, mint a normál sejtek. Ha a PET-vizsgálatot és a CT-vizsgálatot egyszerre végezzük, akkor PET-CT-nek hívjuk.

• Biopszia: A sejtek vagy szövetek eltávolítása, hogy mikroszkóp alatt megtekinthessék azokat egy patológus, hogy ellenőrizze a rák jeleit. Az alkalmazott biopszia típusa attól függ, hogy hol található az extragonadalis csírasejtdaganat.

• Kivételes biopszia: Egy teljes szövetdarab eltávolítása.

• Incíziós biopszia: Egy darab vagy szövetminta eltávolítása.

• Magbiopszia: A szövet eltávolítása széles tű segítségével.

• Finomtű aspirációs (FNA) biopszia: A szövet vagy folyadék eltávolítása vékony tű segítségével.

Bizonyos tényezők befolyásolják a prognózist (a gyógyulás esélyét) és a kezelési lehetőségeket.

A prognózis (a gyógyulás esélye) és a kezelési lehetőségek a következőktől függenek:

• Függetlenül attól, hogy a tumor nonseminoma vagy seminoma.

• A daganat mérete és a test helye.

• Az AFP, a β-hCG és az LDH vérszintje.

• A tumor átterjedt-e a test más részeire.

• A tumor reakciója a kezdeti kezelésre.

• Függetlenül attól, hogy a daganatot éppen diagnosztizálták-e, vagy kiújult-e (gyere vissza).

Az extragonadalis csírasejt tumorok stádiumai

FŐBB PONTOK

• Miután extragonadalis csírasejtdaganatot diagnosztizáltak, teszteket végeznek annak kiderítésére, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a test más részeire.

• Háromféleképpen terjed a rák a szervezetben.

• A rák átterjedhet onnan, ahol elkezdődött, a test más részeire.

• A következő prognosztikai csoportokat alkalmazzák extragonadalis csírasejtdaganatok esetén:

• Jó prognózis

• Közbenső prognózis

• Gyenge előrejelzés

Miután extragonadalis csírasejtdaganatot diagnosztizáltak, teszteket végeznek annak kiderítésére, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a test más részeire. A rák mértékét vagy terjedését általában szakaszként írják le. Az extragonadalis csírasejtdaganatok esetében prognosztikai csoportokat használnak szakaszok helyett. A daganatok aszerint vannak csoportosítva, hogy a rák várhatóan mennyire reagál a kezelésre. A kezelés megtervezéséhez fontos a prognosztikai csoport ismerete.

Háromféleképpen terjed a rák a szervezetben.

A rák átterjedhet a szöveteken, a nyirokrendszeren és a véren keresztül:

• Szövet. A rák onnan terjed, hogy a közeli területekre növekedett.

• Nyirokrendszer. A rák a nyirokrendszerbe jutással onnan terjed, ahol kezdődött. A rák a nyirokereken keresztül a test más részeibe jut.

• Vér. A rák onnan terjed, ahol a vérbe került. A rák az ereken keresztül a test más részeibe jut.

A rák átterjedhet onnan, ahol elkezdődött, a test más részeire.

Amikor a rák átterjed a test egy másik részére, metasztázisnak nevezik. A rákos sejtek elszakadnak onnan, ahol megkezdődtek (az elsődleges daganat), és a nyirokrendszeren vagy a véren keresztül haladnak.

• Nyirokrendszer. A rák bekerül a nyirokrendszerbe, a nyirokereken keresztül haladva daganatot (áttétes daganatot) képez a test másik részében.

• Vér. A rák bejut a vérbe, az ereken keresztül halad és a test másik részében daganatot (áttétes daganatot) képez.

Az áttétes daganat ugyanolyan típusú, mint az elsődleges daganat. Például, ha egy extragonadalis csírasejtdaganat átterjed a tüdőbe, a tüdőben lévő tumorsejtek valójában rákos csírasejtek. A betegség metasztatikus extragonadalis csírasejtdaganat, nem tüdőrák.

A következő prognosztikai csoportokat alkalmazzák extragonadalis csírasejtdaganatok esetén:

Jó prognózis

A nonseminoma extragonadalis csírasejtdaganat jó prognózisú csoportba tartozik, ha:

• a daganat a has hátsó részén található; és

• a daganat a tüdőn kívül más szervekre nem terjedt át; és

• az AFP és a β-hCG tumor markerek szintje normális, az LDH pedig kissé meghaladja a normát.

A seminoma extragonadalis csírasejtdaganat jó prognózisú csoportba tartozik, ha:

• a daganat a tüdőn kívül más szervekre nem terjedt át; és

• az AFP szintje normális; A β-hCG és az LDH bármilyen szinten lehet.

Közbenső prognózis

A nonseminoma extragonadalis csírasejtdaganat a köztes prognóziscsoportba tartozik, ha:

• a daganat a has hátsó részén található; és

• a daganat a tüdőn kívül más szervekre nem terjedt át; és

• a tumor markerek bármelyikének (AFP, β-hCG vagy LDH) szintje valamivel meghaladja a normális szintet.

A seminoma extragonadalis csírasejtdaganat a köztes prognózis csoportba tartozik, ha:

• a daganat a tüdőn kívül más szervekre is átterjedt; és

• az AFP szintje normális; A β-hCG és az LDH bármilyen szinten lehet.

Gyenge előrejelzés

A nonseminoma extragonadalis csírasejtdaganat a rossz prognózisú csoportba tartozik, ha:

• a daganat a mellkasban van; vagy

• a daganat a tüdőn kívül más szervekre is átterjedt; vagy

• a tumor markerek bármelyikének szintje (AFP, β-hCG vagy LDH) magas.

A Seminoma extragonadalis csírasejtdaganat prognózisa nem gyenge.

A kezelési lehetőség áttekintése

FŐBB PONTOK

• Különböző típusú kezelések léteznek extragonadalis csírasejt-daganatos betegeknél.

• Háromféle szokásos kezelést alkalmaznak:

• Sugárkezelés

• Kemoterápia

• Sebészet

• Új típusú kezeléseket tesztelnek klinikai vizsgálatokban.

• Nagy dózisú kemoterápia őssejt-transzplantációval

• Az extragonadalis csírasejtdaganatok kezelése mellékhatásokat okozhat.

• A betegek elgondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban.

• A betegek bekerülhetnek a klinikai vizsgálatokba a rákkezelés megkezdése előtt, alatt vagy után.

• Utóvizsgálatokra lehet szükség.

Különböző típusú kezelések léteznek extragonadalis csírasejt-daganatos betegeknél.

Különböző típusú kezelések állnak rendelkezésre extragonadalis csírasejt-daganatos betegek számára. Néhány kezelés standard (a jelenleg alkalmazott kezelés), és néhányat klinikai vizsgálatokban tesztelnek. A kezelési klinikai vizsgálat egy kutatási tanulmány, amelynek célja a jelenlegi kezelések javítása vagy a rákos betegek új kezeléseivel kapcsolatos információk megszerzése. Amikor a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy új kezelés jobb, mint a szokásos kezelés, az új kezelés a szokásos kezeléssé válhat. A betegek elgondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban. Egyes klinikai vizsgálatok csak olyan betegek számára nyitottak, akik még nem kezdték el a kezelést.

Háromféle szokásos kezelést alkalmaznak:

Sugárkezelés

A sugárterápia olyan rákkezelés, amely nagy energiájú röntgensugarakat vagy más típusú sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására vagy a növekedés megakadályozására. Kétféle sugárterápia létezik:

• A külső sugárterápia a testen kívüli gépet használ a sugárzás rák felé történő továbbítására.

• A belső sugárterápia olyan tűkbe, magokba, huzalokba vagy katéterekbe zárt radioaktív anyagot használ, amelyeket közvetlenül a rákba vagy annak közelében helyeznek el.

A sugárkezelés módja a kezelendő rák típusától és stádiumától függ. Külső sugárterápiát alkalmaznak a szeminóma kezelésére.

Kemoterápia

A kemoterápia olyan rákkezelés, amely gyógyszereket használ a rákos sejtek növekedésének megállítására, akár a sejtek elpusztításával, akár az osztódás megakadályozásával. Ha a kemoterápiát szájon át alkalmazzák, vagy vénába vagy izomba adják be, a gyógyszerek bejutnak a véráramba, és az egész test rákos sejtjeihez eljuthatnak (szisztémás kemoterápia). Ha a kemoterápiát közvetlenül a cerebrospinális folyadékba, egy szervbe vagy egy testüregbe, például a hasba helyezik, a gyógyszerek főként ezeken a területeken befolyásolják a rákos sejteket (regionális kemoterápia). A kemoterápia módja a kezelendő rák típusától és stádiumától függ.

Sebészet

Azoknak a betegeknek, akiknek jóindulatú daganata van, vagy a kemoterápia vagy sugárterápia után megmaradt daganat, műtétre lehet szükség.

Új típusú kezeléseket tesztelnek klinikai vizsgálatokban.

Ez az összefoglaló szakasz azokat a kezeléseket írja le, amelyeket klinikai vizsgálatok során vizsgálnak. Lehet, hogy nem említ minden új vizsgált kezelést. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk az NCI weboldalán érhetők el.

Nagy dózisú kemoterápia őssejt-transzplantációval

Nagy dózisú kemoterápiát adnak a rákos sejtek elpusztításához. Az egészséges sejteket, köztük a vérképző sejteket is elpusztítja a rákkezelés. Az őssejt-transzplantáció a vérképző sejtek helyettesítésére szolgáló kezelés. Az őssejteket (éretlen vérsejteket) eltávolítják a beteg vagy egy donor véréből vagy csontvelőjéből, majd lefagyasztják és tárolják. Miután a páciens befejezte a kemoterápiát, a tárolt őssejteket felolvasztják és infúzió útján adják vissza a betegnek. Ezek az újrafertőzött őssejtek a test vérsejtjeivé nőnek (és helyreállítják).

Az extragonadalis csírasejtdaganatok kezelése mellékhatásokat okozhat.

A rák kezelése által okozott mellékhatásokról a mellékhatások oldalon olvashat.

A betegek elgondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban.

Néhány beteg számára a legjobb választás a klinikai vizsgálatban való részvétel. A klinikai vizsgálatok a rákkutatási folyamat részét képezik. Klinikai vizsgálatokat végeznek annak kiderítésére, hogy az új rákkezelések biztonságosak és hatékonyak-e vagy jobbak-e, mint a szokásos kezelések.

A mai rákos megbetegedések közül sok a korábbi klinikai vizsgálatokon alapul. A klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a szokásos kezelést kaphatják, vagy az elsők között kaphatnak új kezelést.

A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek a jövőben is javíthatják a rák kezelését. Még akkor is, ha a klinikai vizsgálatok nem vezetnek hatékony új kezelésekhez, gyakran megválaszolják a fontos kérdéseket és elősegítik a kutatás előrehaladását.

A betegek bekerülhetnek a klinikai vizsgálatokba a rákkezelés megkezdése előtt, alatt vagy után.

Néhány klinikai vizsgálat csak olyan betegeket foglal magában, akik még nem részesültek kezelésben. Más kísérletek olyan betegek kezelését tesztelik, akiknek a rákja nem javult. Vannak olyan klinikai vizsgálatok is, amelyek új módszereket tesztelnek a rák megismétlődésének (visszatérésének) megakadályozására vagy a rákkezelés mellékhatásainak csökkentésére.

Klinikai vizsgálatok zajlanak az ország számos részén. Az NCI által támogatott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk megtalálhatók az NCI klinikai vizsgálatok keresési weboldalán. Más szervezetek által támogatott klinikai vizsgálatok a ClinicalTrials.gov weboldalon találhatók.

Utóvizsgálatokra lehet szükség.

A rák diagnosztizálásához vagy a rák stádiumának kiderítéséhez elvégzett néhány vizsgálat megismételhető. Néhány tesztet megismételnek annak érdekében, hogy lássák, milyen jól működik a kezelés. A kezelés folytatásáról, megváltoztatásáról vagy abbahagyásáról a döntések ezen vizsgálatok eredményein alapulhatnak.

A vizsgálatok egy részét a kezelés befejezése után időnként folytatjuk. Ezeknek a teszteknek az eredményei megmutathatják, hogy megváltozott-e az állapota, vagy a rák kiújult-e (jöjjön vissza). Ezeket a teszteket néha utólagos teszteknek vagy ellenőrzéseknek nevezik.

Az extragonadalis csírasejtdaganatok kezdeti kezelése után továbbra is ellenőrizzük az AFP és más tumormarkerek vérszintjét, hogy kiderüljön, mennyire működik a kezelés.

Extragonadalis csírasejtdaganatok kezelési lehetőségei

Ebben a részben

• Jóindulatú Teratoma

• Seminoma

• Nonseminoma

• Ismétlődő vagy refrakter extragonadalis csírasejt-daganatok

Az alább felsorolt ​​kezelésekkel kapcsolatos információkért lásd a Kezelési lehetőségek áttekintése részt.

Jóindulatú Teratoma

A jóindulatú teratomák kezelése műtét.

Használja klinikai vizsgálatainkat, hogy megtalálja az NCI által támogatott rákos klinikai vizsgálatokat, amelyek befogadják a betegeket. Kutatásokat kereshet a rák típusa, a beteg kora és a vizsgálatok helye alapján. A klinikai vizsgálatokról általános információk is rendelkezésre állnak.

Seminoma

A seminoma extragonadalis csírasejtdaganatok kezelése a következőket foglalhatja magában:

• Sugárterápia kis daganatok számára egy területen, majd figyelő várakozással, ha a kezelés után daganat marad.

• Kemoterápia nagyobb vagy elterjedt daganatok esetén. Ha a kemoterápia után 3 centiméternél kisebb daganat marad, figyelő várakozás következik. Ha a kezelés után nagyobb daganat marad, műtét vagy figyelő várakozás következik.

Használja klinikai vizsgálatainkat, hogy megtalálja az NCI által támogatott rákos klinikai vizsgálatokat, amelyek befogadják a betegeket. Kutatásokat kereshet a rák típusa, a beteg kora és a vizsgálatok helye alapján. A klinikai vizsgálatokról általános információk is rendelkezésre állnak.

Nonseminoma

A nonseminoma extragonadalis csírasejtdaganatok kezelése a következőket foglalhatja magában:

• Kombinált kemoterápia, majd műtét a maradék daganat eltávolítására.

• Egy új kezelés klinikai vizsgálata.

Használja klinikai vizsgálatainkat, hogy megtalálja az NCI által támogatott rákos klinikai vizsgálatokat, amelyek befogadják a betegeket. Kutatásokat kereshet a rák típusa, a beteg kora és a vizsgálatok helye alapján. A klinikai vizsgálatokról általános információk is rendelkezésre állnak.

Ismétlődő vagy refrakter extragonadalis csírasejt-daganatok

A visszatérő (a kezelés után visszatérő) vagy refrakter (a kezelés során nem javul) extragonadalis csírasejtdaganatok kezelése a következőket foglalhatja magában:

• Kemoterápia.

• Nagy dózisú kemoterápia klinikai vizsgálata őssejt-transzplantációval.

• Egy új kezelés klinikai vizsgálata.

Használja klinikai vizsgálatainkat, hogy megtalálja az NCI által támogatott rákos klinikai vizsgálatokat, amelyek befogadják a betegeket. Kutatásokat kereshet a rák típusa, a beteg kora és a vizsgálatok helye alapján. A klinikai vizsgálatokról általános információk is rendelkezésre állnak.

További információ az extragonadalis csírasejt-daganatokról

Az extragonadalis csírasejt-daganatokról a National Cancer Institute további információiért lásd az Extragonadalis csírasejt-tumor kezdőlapot.

A rákkal kapcsolatos általános információk és az Országos Rákintézet egyéb forrásai:

• A rákról

• Stádium

• Kemoterápia és Ön: A rákos betegek támogatása

• Sugárterápia és Ön: A rákos betegek támogatása

• Megbirkózni a rákkal

• Kérdések, amelyeket orvosának tehet fel a rákkal kapcsolatban

• Túlélők és gondozók számára